2026.04.17

Közösségi Közlekedés Világnapja

A Közösségi Közlekedés Világnapját most olyan időszakban ünnepeljük, amikor az utasszállítás jelentősége erősebben jelentkezik, mint valaha. A Közel-Keleten tapasztalható instabilitás emlékeztet arra, mennyire kitett a közlekedés – legyen szó repülőről, hajóról, buszról vagy autóról – a rajta kívül eső eseményeknek. Ez is rávilágít arra, hogy az, ahogyan közlekedünk, nem csupán környezeti kérdés, hanem gazdasági és stratégiai jelentőségű is.

Nap mint nap buszok, vonatok, villamosok és más mobilitási megoldások kapcsolják össze az embereket a munkahelyükkel, az iskolával, az alapvető szolgáltatásokkal és a szabadidős tevékenységekkel. Az Arrivánál évente több mint 1,5 milliárd utazást biztosítunk Európában, 11 országban – ennek ellenére a régióban az utaskilométerek 75%-át még mindig személyautóval teszik meg.

A mai nap alkalmat ad arra, hogy elgondolkodjunk azon, mit tehetnek a kormányok, és mit tehetünk mi, az ágazat szakemberei annak érdekében, hogy a közösségi közlekedés felé történő elmozdulás még gyorsabban megvalósuljon, mint ahogyan azt a jelenlegi előrejelzések mutatják. Ezek szerint a jövőben egyre nagyobb arányban közösségi közlekedéssel tesszük majd meg utazásainkat – ezt nevezzük „modal shiftnek”, azaz közlekedési módváltásnak.

Ahhoz azonban, hogy ez az üdvözlendő trend felgyorsuljon, véleményünk szerint az országos és helyi hatóságoknak konkrét célokat kell kitűzniük a hatások gyorsabb felszabadítása érdekében, és ezzel segíteniük kell az olyan szolgáltatókat, mint mi, abban, hogy hosszú távú növekedésbe fektethessenek.

A közösségi közlekedés mint a lehetőségek motorja

A közösségi közlekedés az emberek életének szerves része, segíti a vállalkozásokat abban, hogy megtalálják a szükséges munkaerőt, és támogatja a városok, települések és régiók fejlődését. Amikor a közlekedés jól működik, a tágabb értelemben vett gazdaság is hatékonyabban működik. Amikor viszont nem, annak hatása gyorsan megmutatkozik: elvesztegetett időben, gyengébb kapcsolódásban és kevesebb lehetőségben – mind az emberek, mind a vállalkozások számára.

Fontos szerepe van abban is, hogy a közlekedési rendszerek ellenállóbbá váljanak. Az energiapiacok közelmúltbeli ingadozásai megmutatták, mennyire sérülékeny a közlekedés a külső sokkhatásokkal szemben. Hosszú távon, ha több ember választja a közösségi közlekedést – az eszközflották villamosítása mellett –, csökkenthető ez a kitettség, miközben mérséklődnek a kibocsátások, csökken a torlódás, javul a levegőminőség és támogatjuk az egészségesebb életet.

Európa-szerte azonban túl sok közlekedési rendszer épül még mindig a személyautók használata köré. Annak ellenére, hogy gyakori a zsúfoltság, sok utazásnál az autó továbbra is a legegyszerűbb megoldásnak tűnik – nem feltétlenül azért, mert jobb választás, hanem mert az elmúlt évtizedekben így alakultak ki a hálózatok és a szabályozások. A közösségi közlekedést gyakran arra kényszerítik, hogy alkalmazkodjon az autókhoz, ahelyett hogy versenyképes működési feltételeket kapna. Ennek eredménye egy kevésbé hatékony, nagyobb szén-dioxid-kibocsátású és drágább rendszer annál, amilyennek lennie kellene.

Európának hosszú távú tervek kellenek, konkrét célokkal alátámasztva

Hogyan érhetjük el tehát, hogy többen válasszák a közösségi közlekedést? A válasz nem egyetlen intézkedés, és nem is egyetlen szereplő felelőssége. Az országos és helyi hatóságoknak egyértelmű célokat kell kitűzniük a közösségi közlekedéssel – valamint az aktív közlekedési módokkal – megtett utazások arányának növelésére. A szolgáltatóknak pedig tovább kell fejleszteniük szolgáltatásaikat annak érdekében, hogy a közösségi közlekedés minél több ember számára, minél gyakrabban magától értetődő választássá váljon.

Az ilyen módváltási célok azért fontosak, mert egyértelmű irányt mutatnak az egész rendszer számára. Segítenek a közösségi szervezeteknek abban, hogy az úthasználatra vagy az infrastruktúra-fejlesztésre vonatkozó döntéseknél előtérbe helyezzék a közösségi közlekedést, támogatják a szolgáltatókat a hosszú távú beruházásokban, és nagyobb bizonyosságot adnak az infrastruktúráról döntő szereplőknek a hálózatok jövőjét illetően.

Azért is kulcsfontosságúak, mert a közösségi közlekedés hosszú távú üzletág. Az olyan szolgáltatók, mint az Arriva, évekre előre fektetnek be járműflottákba, telephelyekbe, állomásokba, technológiába és az utasélménybe. Ezeket a döntéseket sokkal könnyebb meghozni stabil szakpolitikai környezetben, világos irányok mentén. Ha megfelelően valósítják meg, a módváltási célok hozzájárulhatnak ahhoz, hogy felszabaduljanak azok a beruházások, amelyek a szolgáltatások modernizálásához és megbízhatóságuk javításához szükségesek.

A közlekedési szolgáltatóknak is egyértelmű felelősségük van abban, hogy a módváltás valósággá váljon. Ez folyamatos fókuszt jelent a megvalósításra és a színvonal emelésére: a megbízhatóság biztosítására, tisztább és kényelmesebb járművekbe történő befektetésre, valamint a technológia használatára azért, hogy az utazás egyszerűbbé és intuitívabbá váljon. Ha a közösségi közlekedés versenyezni akar a személyautó nyújtotta kényelemmel, nem elég, ha elérhető – valóban vonzónak kell lennie a mindennapokban is.

Azonban önmagukban a célkitűzések nem elegendők. Gyakorlati változásokra van szükség, amelyeket az emberek azonnal éreznek a mindennapi utazásaik során: nagyobb buszsáv-prioritásra, hogy az utazás gyorsabb legyen, mint autóval; egyszerűbb jegyrendszerekre és a digitális eszközök okosabb használatára. Az emberek akkor hagyják otthon az autót, ha a közösségi közlekedés valóban az egyszerűbb és megbízhatóbb választássá válik.

A járműgyártóknak és a beszállítói láncnak szintén felelőssége van. Fel kell gyorsítaniuk a reagálást a zéró kibocsátású járművek iránti óriási keresletre, miközben a szolgáltatók modernizálják flottáikat, teljesítik az elektrifikációs célokat, és a lehető legkényelmesebb utazást szeretnék biztosítani.

A Közösségi Közlekedés Világnapja lehetőség arra, hogy elismerjük mindazt, amit ez az ágazat már ma is nyújt. Ugyanakkor alkalom arra is, hogy növeljük ambíciónkat. Kormányoknak, hatóságoknak és szolgáltatóknak együtt kell dolgozniuk azon, hogy a közösségi közlekedés az emberek mindennapi utazásainak természetes első választása legyen.

Gianfranco Sgro, Vezérigazgató, Arriva Csoport